Rettegés a körmök mechanikai sérülésétől. Kialakulásának oka jellemzően empirikus tapasztalat --e sorok szerzőjének jobb nagylábujj-körmére tízéves korában úgy másfél méter magasságból ráesett egy... hát ne szépítsük, tulajdonképpen egy SZEKRÉNYAJTÓ--, azonban a szóbanforgó sérülésnek a puszta látványa is kiválthatja ezt a típusú félelmet a mélyen empatikus lelkialkatoknál.

E rövidke tisztázás után szükséges szót ejtenünk az adott félelemtípus egy minősített esetéről, a "fesztiváli körömparáról".

Ennek során az alany tartózkodik papucsban, esetleg szandálban megjelenni különböző fesztiválokon, koncerteken és egyéb bulikon, amit azzal indokolhatunk, hogy a lábbeli és annak viselési körülményeinek gondolata olyan színes, plasztikus mentális képeket idéz fel, hogy pl. egy pogózó ember lendületből, mondjuk féloldalról ELRÚÚÚÚÚÚÚGJA a parázó lábujját, leszakajtva ezzel amaz fél vagy egész körmét.
Extrém esetekben megtörténik a kiserkedő vér, illetve a harsanó körömszakadás gondolati reprezentációja is.
Az adott félelem következménye egyfajta diffúz rosszérzés, közérzeti-hangulati instabilitás.

MEGOLDÁS : Mindenképpen zárt cipők viselése. Amennyiben a nyári hőségben barátok, ismerősök kifogásolják zárt, feltételezhetően meleg (ámde biztonságos) viseletét, felelje kedélyes méltósággal azt, hogy

"Férfiember nem hord szandált!"

by sendmode

Köszönjük! :)